A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-óta választja vagy szavaztatja meg az év madarát. 2017-re is három faj: az erdei fülesbagoly, a házi veréb és a tengelic közül lehet választani az egyesület honlapján 2016. július 27-ig - ismertetik közleményükben.

Erdei fülesbagoly

A leggyakoribb hazai bagolyfajunk. Közepes méretű, tollfülei hosszúak. Magyarországon általánosan elterjedt, de a magasan fekvő, zárt erdőket kerüli. Legfontosabb táplálékát a kisrágcsálók, az egerek és pockok képezik, de nagyobb éjszakai rovarokat és madarakat is zsákmányol. Saját fészket nem épít, előszeretettel foglalja el költőhelyül a varjak, ragadozó madarak és fehér gólyák gallyfészkeit, alkalmilag pedig a talajon is költhet.

 

Erdei fülesbaglyok (Asio otus) a Hortobágyon 2016. január 6-án. (MTI Fotó: Czeglédi Zsolt)

A múlt század első felében a varjak vadászata során sok fészekaljat kilőttek, mivel gyakran foglalja el az elhagyott varjúfészkeket költésre. Évente egyszer költ, viszonylag korán, már márciusban teljes a fészekalja, ami átlag 5-6 tojásból áll. A fiókák még jóval a röpképesség elérése előtt elhagyják a fészket és a közeli fák, bokrok ágai között elrejtőzve hívják az etető szülőket.

Házi veréb

Óvilági elterjedésű faj, de a betelepítéseknek köszönhetően világviszonylatban elterjedt. Kedveli az ember közelségét. Állománya Nyugat-Európa egyes területein akár felére is csökkent az elmúlt évtizedekben. Hazánkban még általánosan elterjedt. Változatos táplálkozású, a fiókák több állati eredetű élelmet, főleg rovarokat fogyasztanak, míg az öreg madaraknál a növényi táplálékok vannak túlsúlyban.

 

Házi veréb fészkelőhelyet keres a Kecskeméti Vadaspark jelképeként felállított szarvasszobor orrában. (MTI Fotó: Ujvári Sándor)

Épületek zugaiban, fák odvaiban fehér gólyák fészkének alapi részében, sokszor csoportosan költ. Elfoglalja a mesterséges "B" típusú odúkat is. Évente két, de akár három fészekaljnyi fiókát is nevel. Fészke rokonaihoz hasonló, gömb alakú, melyet fűszálakból és szénából épít, melyet tollakkal bélel ki. Egy fészekalj 2-7 tojásból áll.

Tengelic

Egyik legszínesebb és leggyakoribb pintyfélénk. Sík és dombvidéken egyaránt előfordul, a települési kertek, parkok, fasorok gyakori költőfaja. Vékony növényi szálakból álló, szőrrel és a nyárfa termésszőreivel bélelt fészkét fák, magasabb bokrok lombkoronájának szélére építi.

 

Tengelic (Carduelis carduelis) áll a madáretető szélén csőrében napraforgószemmel. (MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor)

Évente két-három fészekaljat is nevel, alkalmanként 4-5 tojást rak. Szinte mindig csapatosan látni, a madáretetők gyakori vendége. Apró gyommagvakkal táplálkozik, de fiókái étrendjét bogarakkal és hernyókkal egészíti ki.